Egyéni tapasztalatok ember a természetben műveltségterület kompetencia vonatkoztatásában

A tantárgy tanításának célja a tanulók természettudományos megismerési módszerei körének, kapcsolatok feltárása a szövegfeldolgozással szerzett és a tapasztalati ismeretek között, oksági kapcsolatok megfogalmazása. Emellett a természet megismeréséhez szükséges önálló tanulási technikákat tovább fejlessze a tanulókban egyéni-, páros- és csoportos munkaformában. Bővíti a könyvtár lehetőségeinek felhasználását és a tanulók intenzíven foglalkoznak a megszerzett természettudományos ismeretek öntevékeny bemutatásával, a digitális ismeretek naplójának vezetésével, és „Természetismereti kisokos” kiadványt készítenek. Ami nálunk, a természetismeret füzetben valósul meg.

Az első negyed évben a következő célok valósultak meg:

Célunk a technikai környezetben való tájékozódás segítése a technikai környezetben használatos anyagok megfigyelésével, az információközlés játékos formában való megismerésével, a könyvtárban végzett ismeretszerzési technikák elmélyítésével, a technikai rendszerek és az ember kapcsolatáról való beszélgetésekkel, valamint a környezetszennyező anyagok és az ember kapcsolatáról történő viták segítségével. Sokszor a viták mellett a szubjektív gondolataikat is kértem megfogalmazni házi dolgozat formájában.

Célunk még a természetföldrajzi ismeretek bővítése Magyarország nagy tájainak, Budapestnek és környékének, Európának, a szárazföldeknek és az óceánoknak, valamint a Föld alakja és az éghajlat összefüggéseinek megismertetése. Mindezt szöveg feldolgozási, térképolvasási, tájolási tevékenységekkel.

Céljainkhoz tartozott a testünk és életműködéseik megismerésének elmélyítése a serdülés folyamatának és megnyilvánulásai (a bőr változásai, mozgás, hangmagasság, másodlagos nemi jelleg, havi vérzés, magömlés), a személyi higiénia, a káros élvezeti szerek hatása és az elsősegélynyújtás, betegápolás feldolgozásával. E tevékenységeket csoporton belüli feladatmegoldás és a csoportok közötti viták jellemzik a különböző ismeretek, vélemények és elképzelések ütköztetésével.

Fontosnak tartottam, hogy a tanuló tájékozódjon a technikai környezetben, figyelje meg az anyagokat az anyagi tulajdonságaik alapján. Áramoltasson információt játékos formában, kódolja és dekódolja azokat. Végezzen könyvtármunkát, szerezzen ismereteket a nyomtatott és a digitális ismerethordozók használatával. Beszélgessen és vitatkozzon a technikai rendszerek szükségességéről és energiaigényéről. Csoportosítsa a környezetet szennyező anyagokat és vitatkozzon az ember felelősségéről. Szerencsére, hiába nagy létszámú osztályban történtek ezek a módszerek, felnőtt ember módjára tudtak komoly témákról vitatkozni egymással a különböző csoportok

A tanuló önállóan ismereteket szereztek a serdülés folyamatáról és megnyilvánulásairól egyéni és csoportos szövegfeldolgozással, DVD és videó filmek megtekintésével, és a saját serdülés megfigyelésével. Előadásokat meghallgattak és a serdülőkori problémákat csoportos munkafeladatok keretén belül, beszélték meg. Tudtak vitatkozni szexuális témájú a problémák lehetséges biológiai, lelki, társadalmi okairól.

A tanulók önálló ismereteket szereztek a higiéniáról, a káros élvezeti szerek hatásáról, az elsősegélynyújtásról, a betegápolásról egyéni és csoportos szövegfeldolgozással DVD és videó filmek megtekintésével. Vitatkoztak a csoportos megbeszéléskor, a higiéniáról, annak biológiai és társadalmi fontosságáról. A csoportok közti vitában aktívan részt tudtak venni a káros élvezeti szerek használatáról. Tanulságos plakátokat készítettek, melyeket a szóvivók segítségével be is mutattak egymásnak.

Úgy érzem ezeknek, a módszereknek a segítségével sikerülhet közelebb vinni a gyermekek gondolkodását egy tudatosabb emberkép kialakítása felé.

                                                                    Fekete-Budai Borbála

BESZÁMOLÓ

A kompetencia alapú oktatási programcsomagok alkalmazásáról az életpálya-építés kompetenciáinak fejlesztéséről a 6. évfolyamon

Bevezető

A kompetenciaalapú oktatás keretében került bevezetésre a 6. osztályban az életpálya-építés kompetenciaterület „A”-programcsomagja a 2009/2010-es tanévtől.

Az osztályfőnöki órán (annak teljes óraszámú lefedésével) valósul meg az életpálya-építés.

A kapcsolódó tanfolyam igen későn, már a programcsomag bevezetése után indult el Szolnokon. Az előadás és a gyakorlati foglakozás elsősorban a módszertani alapokat kívánta lefektetni. A adminisztrációs követelményekre pedig a kollégák egymás közti beszámolói során derült fény.

A pedagógusok nagy része tehát részben önállóan a tanári kézikönyv és a központi feladatlap segítségével végzete el a tanórai tevékenységet, ami az előadó szerint helyes eljárásnak bizonyult.  

Az eszközök

Az internetes forrás, illetve a mentor (Bugyik Lászlóné) által biztosított eszközök (tanmenet minta, tanári kézikönyv, tanulói munkafüzet) segítségével az órák megtervezése és levezetése lényegesen egyszerűbbé vált.

Az IKT-s eszközök használata is kellő mértékű, hiszen a pályázati laptop, az iskola műszaki berendezései (televízió, videomagnó, DVD-lejátszó, projektor) mind rendelkezésre állnak a tanteremben. Így a kötelező 30%-os lefedettség könnyedén biztosítható, különösen annak eredményeként, hogy a tantermekben az intrenetes hozzáférés is megoldott.

A diákok

A diákok érdekesnek, aktuálisnak és korosztályukhoz illőnek gondolják a feladatokat, bár ehhez az is hozzátartozik, hogy a példatár bőségesen kínál lehetőséget a szelektálásra, így a diákok képességeinek és érdeklődési körének megfelelően válogathatunk a feladatok közül.

Összegzés

Az órák során a csoportok általában gyorsan szerveződnek, majd ugyanígy dolgoznak. A csoportok tagjai segítik egymást, és az életpálya-építés a kedvelt tárgyak közé tartozik. A feladatok változatossága miatt a diákok szívesen és érdeklődve oldják meg a feladatokat. Hozzásegít ehhez a multimédiás eszköz használata és a feladatok játékossága is.

Magyar György