Versailles, a Nagy Trianon kastely 52 meter hosszu es 7 meter szeles folyosoja, a Galerie des
Cotelle, 1920. junius 4., budapesti idő szerint delutan 16 ora 30 perc – „ a Szovetseges es
Tarsult Kormanyok kijelentik es Magyarorszag elismeri, hogy Magyarorszag es
szovetsegesei, mint e vesztesegek es karok okozoi, felelősek mindazokert a vesztesegekert es
karokert, amelyeket a Szovetseges es Tarsult Kormanyok, valamint polgaraik az Ausztria-
Magyarorszag es szovetsegesei tamadasa folytan rajuk kenyszeritett haboru
kovetkezmenyekeppen elszenvedtek.” –reszlet a trianoni bekeszerzőes szovegebő
A trianoni bekeszerzőes az I. vilaghaborut lezaro Parizs kornyeki bekeszerzőesek
rendszerenek reszekent, a haboruban vesztes Magyarorszag (mint az Osztrak–agyar
Monarchia egyik utodallama) es a haboruban győtes antant szovetseg hatalmai (Nagy-
Britannia, Franciaorszag, Olaszorszag) kozott letrejott bekeszerzőes, amely tobbek kozott az
Osztrak–agyar Monarchia felbomlasa miatt meghatarozta Magyarorszag es Ausztria,
Romania, valamint az ujonnan letrejott Csehszlovakia es a Szerb-Horvat-Szloven Kiralysag uj
hatarait.
Amikor grof Tisza Istvan 1918. oktober 17-en elmondott utolso parlamenti beszedeben
beismerte, hogy az elsővilaghaboru otvenegyedik honapjaban „z erőiszonyok eltolodasanal
fogva a haboru megnyeresere tobbe remenyunk nem lehet, es hogy ennek folytan keresnunk
kell a beket oly feltetelek mellett, amelyeket ilyen viszonyok kozott ellensegeink elfogadnak”,
a kepviselőazban senki sem tudhatta, milyen sulyos kovetkezmenyei lesznek a vilaghaborus
veresegnek.
A Magyar Kiralysag lakoinak szama 20 886 487-rő 7 615 117-re esett vissza. Noha az
elcsatolt teruleteken elő tobbsege nem volt magyar nemzetisegű a bekeszerzőes soran az
orszaghatarok megvonasa gyakran nem kovette a nyelvi vagy nemzetisegi hatarokat. Sok
esetben egyseges tombben előmagyar lakossagu teruleteket is elcsatoltak. Mintegy 3,3 millio
magyar rekedt kivul az uj magyar allam hatarain, mely hatarok az orszag testebő mindossze
egyharmadnyit őizhettek meg.
A magyar torteneti kozgondolkodas egeszen napjainkig nem alakitott ki egyseges
viszonyulast a trianoni donteshez, amely Magyarorszag szetbomlasahoz, a torteneti
sorskozosseg evezredes hagyomanyainak elvesztesehez, Magyarorszag teruleti es lelki
megcsonkitasahoz vezetett.
Kilencven ev telt el azota. Nemzeti kozossegunk szamara mindig is lelkiismereti kerdes volt,
hogyan gyogyitsuk be a sebet, amit a nemzet testen ez a diktatum okozott.
Kosztolanyi Dezső a delvideki Szabadkan szuletett s ott is nevelkedett jeles koltők 1924-
ben, a Bus ferfi panaszai c. versciklusaban igy ir errő a fajdalomrol:
„zulofoldemnek bus hatara, hajh,
eler-e meg a banat es sohaj?
Mert hozzad tobbe nem visz a vonat,
csak igy emelhetem rad arcomat.
Gyermekkorom, aldott gyermekkorom,
te hontalan, hozzad kialtozom.
Bolcső, koporsok, temető por
es templomok orman az estbibor.
Kis iskolank, amelybe a harang
oly edesen beszelt, akar a lant.
Lombok, viragok es szines kavics
a sinek mellett. Hullamos Palics.”
Magyar hazank foldrajzi hatarai immar veglegesek. Magyar szivunk azonban ma is dobog e
hatarokon tul, magyar szavunk ma is anyanyelve a hatarainkon kivul rekedt, egymastol
gyakran elszakitott csaladoknak, vagy a tavoli orszagokban előmagyaroknak.
Az Orszaggyűes 2010. majus 31-en 302 igen, 55 nem es 12 tartozkodo szavazat mellett
elfogadta, hogy a nemzeti osszetartozas emleknapjakent tartsuk szamon az 1920-as trianoni
bekeszerzőes alairasanak evfordulojat, junius 4-et.
A magyar sziv es a magyar szo lete, orome mindannyiunk szabad hitvallasa, amit nem
kothetnek guzsba sem hatalmak, sem hatarok.
„em sokasag, hanem lelek, s szabad nep tesz csuda dolgokat! - kialtja Berzsenyi Daniel A
magyarokhoz c. odajaban.
Emeljuk fel fejunket, egyenesitsuk ki derekunkat, s emlekezzunk szabad lelekkel minden ev
junius 4. napjan erre a nemzetunket egyben tarto erőe, hitre, amely rendre velunk volt
Rakoczi katonaikent, 1848 honvedjeikent, s 1956 szabadsagharcosaikent!