Matematika a 8. osztályban
2010.05.18. 15:36
A hátránycsökkentés és a tehetségfejlesztés érdekében. Írta: Türmerné Gorzás Katalin
TARTALOMJEGYZÉK
1. Kulcskompetenciák: matematika kompetenciák
2. Iskolai integráció
3. Matematika óra tervezete
4. Értékelés, továbbhaladás lehetőségei
1. Kulcskompetenciák: matematika kompetenciák
Az elsajátítandó ismeretek meghatározása mindig könnyebb, mint megtalálni azokat a módszereket, amelyek növelik az elsajátítás hatékonyságát. Különösen fontos keresni azt az utat, amely a gyerekek számára könnyebbé teszi az ismeretelsajátítást, ugyanakkor segíti a szocializálódásukat. A meglévő ismeretek tevékeny felhasználásával megszerezhető tudás elsajátításához azonban olyan gondolkodási képességek szükségesek, mint a problémamegoldó gondolkodás, a kritikai gondolkodás, a logikus gondolkodás, analizálás, szintetizálás.
A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.
A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve az egyént a mindennapok problémái megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását.
A fejlesztés fontosabb területei:
- összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség
- emlékezet ( mozgásos, tárgyi, fogalmi)
- válogató, osztályozó és rendszerező képesség
- adatok gyűjtése, rögzítése, elrendezése
- lényegkiemelő képesség
- absztraháló és konkretizáló képesség
- összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása
- problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb esetekben gondolati úton
- tevékenységhez kötött alkotó gondolkodás
- kreativitás
- analógiák felismerése, követése
- algoritmikusgondolkodás
- logikai gondolkodás elemi szinten
- tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével)
- a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pontosság, megbízhatóság, eredmény ellenőrzése)
2. Iskolai integráció
A nevelés – oktatásban megvalósuló integráció a speciális szükségletű gyermekek, fiatalok beilleszkedését jelenti a többségi nevelési – oktatási intézményt ( legyen óvoda, általános, közép vagy felsőfokú intézmény) látogató gyermekek, fiatalok közé. Szoros összefüggésben áll az esélyegyenlőség biztosításával abban az értelemben, hogy mindenki számára nyitottá teszi a nevelési – oktatási intézményeket, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára, s az esetleg tapasztalható nagyon eltérő képességeire a kiemelkedően tehetségestől a gyenge adottságúig.
A befogadó intézmények a legideálisabb esetben inkluzív iskolaként működnek, felismerik és reagálnak a hozzájuk járó sokrétűségre, alkalmazkodnak a gyermekek különböző tanulási stílusához és üteméhez, és biztosítják a nevelési lehetőségek egyenlőségét a megfelelő tantervek, az iskolavezetés, valamint a feltételek felhasználása révén. A befogadó intézmények részéről a befogadás (inklúzió) tulajdonképpen attitűdöt jelent, nemcsak azt, hogy adott gyermekek, diákok a többségi intézményekben nyerhetnek felvételt, hanem, hogy ennek érdekében mindent meg is tesz a befogadó közeg és a külső környezet.
Iskolánk ellátja a tehetségkutatással, tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési zavarral, ennek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával és a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Felderíti a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat, pedagógiai eszközökkel próbálja ellensúlyozni azokat. Szükség esetén segítséget kér az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelősétől.
Hátrányos helyzetű: Jegyzői védelembe vett vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult e csoporton belül: halmozottan hátrányos helyzetű: akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermek tankötelessé válásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, vagy tartós nevelésbe vették.
Iskolánk 2009/2010-es tanévének adatai:
Hátrányos helyzetű: 48 fő.
Halmozottan hátrányos helyzetű: 30 fő.
Jegyzői védelembe vett: 2 fő.
Az integrációban részt vesz valamennyi tanító, és tanár, fejlesztő és gyógypedagógus.
A pedagógus minden gyermekben speciálisat, rá jellemző egyedi sajátosságokat keresi, és látja meg. Természetesnek veszi, hogy a legtöbb gyermeknek valamikor, valamilyen témában tartósan vagy csak rövidebb ideig tanulási nehézségei támadnak, vagyis a tanulási nehézségeket a tanulási folyamat természetes velejárójaként kezeli, s nem feltétlenül a gyermekben keresi a hátráltató okokat. Az egyéniesített, segítséget minden gyermeknek meg kell adni, illetve minden gyermeket képességei szerint kell terhelni. Ez ellentmond az átlagoshoz igazodó, egyetlen ütemet diktáló fejlesztési stílusnak. A differenciálás lehetőségei széleskörűek, különbségek adódhatnak általános a szervezési keretek szintje (iskola, osztály, tanóra, tanegység), a kimenet és a folyamat szempontjából és módszertanilag a téma, a gyermeki érdeklődés, a megkövetelt szint, a közvetítési mód, a tanulói reakciók típusa, a tanári segítségnyújtás ideje stb. szerint.
A pedagógus eszköztárának tehát gazdagnak kell lennie, ki kell terjednie:
- a tanítási program maximálisan érdekes, változatos feldolgozása, a gyermekek sokoldalú tevékenykedtetésére,
- az egyéni tanulási stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatfajtákra (szabad munka),
- a teljesítményszintek széles sávjának elfogadására,
A Kunhegyesi Református Általános Iskola Pedagógiai Programja alaptevékenységei között rögzíti a gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás biztosítását, az SNI-s tanulók integrált, és magántanulói oktatását. A többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható, tanulásban akadályoztatott (értelmileg enyhe fokban sérült) tanulók iskolai ellátását, rehabilitációs célú foglalkoztatását.
E feladatát a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleményének figyelembevétel látja el.
Külön fejezet foglalja magába:
- a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai programját
- a tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatásának programját
- a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek rendszerét.
3. Matematika óra tervezete
Az osztályom létszáma 21 fő. Ebben jelenleg SNI – s tanuló nem jár. Három olyan tanulóm van, aki volt SNI –s, de a új „bevizsgálások” során azt állapították meg róluk, hogy a sokat fejlődtek, így csak differenciál csoportmunkában történő fejlesztést javasoltak . Mindhárman lassan haladnak, sok magyarázatra, egyéni segítésre van szükségük. Ezért a matematika órákon, amikor csak lehetséges csoportmunkával dolgozunk. Így tudok segítséget nyújtani a lassan haladó tanulóknak, illetve látom az egyéni problémájukat. Ezen tanulóknál szoktam egyéni fejlesztési tervet készíteni számukra, amelyben olyan gyakorlatokat írok elő számukra, amelyben a figyelemkoncentrációjuk, a szövegértésük, a számolási készségük fejlődhet. Minden nagyobb megtanulandó anyagot velük külön megbeszéljük, hogyan lehet nekik is elég gyorsan megtanulni, elsajátítani.
A tanítási óra feladata: A hasáb felszíne és térfogata (gyakorló óra)
Előzetes ismeretek: A mértékegységek ismerete. A hasáb felszín és térfogat képletének ismeret. A testháló, a testpalást fogalma. A síkidomok kerületének és területének kiszámítása adott képletek segítségével.
Az osztályt négy csoportra bontom. Három vegyes csoportot és őket külön csoportba téve fogunk az órán dolgozni.
Az óra menete
|
Három csoport feladata
|
A kiemelt csoport feladata
|
Megjegyzés
|
1. A házi feladat ellenőrzése
frontális munka
|
1. Kocka felszínének és térfogatának kiszámítása, ha az oldal éle 15 cm.
2. Rajzold meg annak a téglatestnek a testhálóját, amelynek élei 2, 3, 4 cm hosszúak!
Majd számítsd ki a felszínét és térfogatát!
3. Számítsd ki annak a hasábnak a felszínét és térfogatát, amelynek alapja 5 cm oldalélű négyzet és magassága 1, 5 dm!
|
A feladatok végeredményeit mindenki önállóan ellenőrzi egy tanuló ismerteti az ő megoldását az alapján.
|
2. feladat: Mértékváltás
|
12 km 5 m = dm
32,54 km = dm
160000dm2= m2
72000 l = m3
125 m3= dm3
|
5 perc áll rendelkezésre utána frontális ellenőrzés.
|
3. Csoportmunka
|
Önálló feladatlapot kapnak. Az óra utolsó 5 percében Projektor segítségével kivetített megoldásról ellenőrzik a munkájukat. Azután egy tanuló beszámol az eredményességről.
Feladatok:
1. Vázoljátok fel az 5 cm magas egyenes hasáb hálóját, és számítsd ki a felszínét és a térfogatát, ha az alaplapja:
a, 5 cm hosszú négyzet;
b, olyan téglalap, amelynek oldalai 3 cm, 4,5 cm;
c, 5 cm oldalú szabályos háromszög;
d, olyan egyenlő szárú trapéz, amelynek alapjai 4 cm, 7 cm, magassága 2cm.
|
1. feladat Készítsük el a négyzetrácsos lapra a kapott hasáb testhálóját! Az adott test éleit cm pontossággal mérd!
(Egy négyzetes oszlopot kapnak a feladat megoldásához)
A cél a térszemlélet fejlesztése, a vonalzó használata.
2. feladat Számítsuk ki a kiterített testháló segítségével minden oldal területét.
A test térfogatának és felszínének kiszámítása.
Cél: a megtanult képletek használata.
Közös munka a vezetésemmel.
3. feladat: Adott egy négyzetes oszlop, amelynek alapéle 7.5 cm és magassága 180 mm. Számítsuk ki a felszínét és térfogatát!
Együtt indulunk a feladat meghatározásában, majd ők önállóan megoldják az előző feladatra támaszkodva, Majd ellenőrizzük,
4. Feladat Adott egy olyan derékszögű háromszög alapú hasáb, amelynek magassága12 m, Az alaplap oldalai 3, 4, 5 m hosszúak
Számítsuk ki a felszínét és a térfogatát!
Az eleje közös, a számolás már önálló.
|
25 perc áll a rendelkezésre.
Itt ellenőrzőm a másik csoport munkáját.
Itt ellenőrzőm a másik csoport munkáját.
|
4. Házi feladat feladása.
|
Két hasáb felszínének és térfogatának meghatározása.
A plusz feladat kör kerületének és területének kiszámítása.
|
|
5. Az óra értékelése.
|
4. Értékelés, továbbha
|