Önálló intézményi innováció
2010.05.14. 18:39
Nagy Tibor tanár úr kidolgozta az iskola önálló innovációját, melynek egy részét közöljük.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Az intézmény és az önálló innovációt kidolgozók adatai
2. Az önálló innovációnk témája: Családbarát iskola, avagy a szülői együttműködést támogató fejlesztések, programok
3. A tevékenységkörök, mint az innováció eszközei
4. Önálló innovációnk szinkronitása a TÁMOP 3.1.4. program szellemével
5. Önálló innovációnk és Pedagógiai Programunk kapcsolódási pontjai
6. Ellenőrzés; célok és eredmények összevetése
7. Az általános megvalósítás humán erőforrás igénye, szükségletei
8. Az önálló innovációhoz kapcsolódó tárgyi feltételek bemutatása
9. Az önálló innováció költségigénye
10. Kontakt
11. Nyilvánosság
1.Az intézmény és az önálló innovációt kidolgozók adatai
1.1.Az iskola
· Neve: Kunhegyesi Református Általános Iskola
· OM azonosító:200639
· Adószám: 18839423-1-16
· Cím: 5340 Kunhegyes, Kossuth Lajos út 64.
· Tel./fax.:+36 59/325-230
1.2.Humán erőforrás
· Baranya Pálné igazgató asszony, projekt menedzser
· Nagy Tibor történelem-ének-zene szakos szakvizsázott pedagógus
· Felső Andrea,
· Gorzásné Nagy Judit,
· Magyar György,
· Négyesiné Gál Mónika,
· Szabó Józsefné
bevont pedagógusok
2.Az önálló innovációnk témája: Családbarát iskola, avagy a szülői együttműködést támogató fejlesztések, programok
Intézményünk projektmenedzsere, szakmai vezetője, munkaközösség-vezetői és az innovációt kidolgozó team többszöri egyeztetés után döntött arról, hogy a TÁMOP 3.1.4. program alapján kötelező és egyébként szükséges önálló innovációnk témája a felkínált lehetőségek közül kikerülve a „Családbarát iskola” legyen. Ezen választás mellett éreztük ugyanis azt, hogy van mire építenünk, vannak tapasztalataink a témában, következésképp tudjuk, mit veszíthetünk, ha ötleteinket nem dolgozzuk ki az eddiginél nagyobb mértékben, s szabadon futó, idevonatkozó pedagógiai gyakorlatunkat nem bővítjük, illetve nem foglaljuk egységes rendszerbe. Ebben az esetben éreztük azt is, hogy pedagógus kollektívánk feltétlenül képes jó színvonalon teljesíteni a megjelölt témában és hogy a fejlesztéshez az intézményi adottságok is megfelelőek.
Mi a célja programunknak? Elsődlegesen az, hogy minél szélesebb legyen azon szülők köre, akik érdeklődnek az intézményünkben folyó munka iránt, sőt, részt vesznek abban, s részvételük az együttműködés záloga. Különösen szeretnénk azt elérni, hogy az irányunkban aktív szülők ne bizonyos évfolyamokhoz, szociális réteghez kapcsolható csoportot alkossanak, s a közös tevékenységek a tanéven belül egyenletes eloszlásúak, tanévről tanévre folyamatosak legyenek.
Mint megjegyeztük, van mire építenünk. Intézményünkben megvan azoknak a rendezvényeknek a laza szövedéke, mely színteret biztosít a szülői együttműködéshez, és fiatal iskolánk azzal büszkélkedhet, hogy a keretek valós tartalommal vannak megtöltve. Ugyanakkor azt kell érzékelnünk, hogy a szülők tettre készsége az alsó tagozaton látványosan nagyobb, mint a felsőn és társadalmi helyzet-specifikus, ráadásul az általános tendencia csökkenést mutat.
Fel kell tennünk tehát a kérdést: elegendő-e az, amit eddig tettünk a szülői együttműködés terén! Nem profitáltunk-e arányaiban sokat iskolánk újszerűségéből? Nem építettünk-e arra, hogy az alsós növendékek szülei objektíve komolyabb fogékonysággal viseltetnek gyermekük iskolai sorsa iránt? Tudunk-e többet tenni? Érdemes-e többet tenni?
A fent említett együttműködés hozadékáról tekintélyes szakirodalmak szólnak, de mi is megfogalmazzuk, hogy miért tartjuk fontosnak a kooperációt, annak kiszélesítését.
Szerintünk, előszöris, már a megszólítás során létrejön az a kommunikáció szülő, pedagógus és persze gyermek között, ami már önmagában is lényegi, de minden további interakció alapja. A felek között nemcsak hivatalos, de emocionális kötődés is létrejön, mely növeli a problémák iránti érzékenységet.
Amennyiben a kommunikációt követően közös tevékenységek körvonalazódnak, újból értékes elemek özönével találkozunk:
-a közös tervezés, közös célok, közös megvalósítás közös élménye,
-a különböző generációk, szociális csoportok, foglalkozások jobb megismerése, elismerése,
-adott esetben kimozdítás a tunyaságból, ráébresztés a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségére,(Hasznos alatt az egészségest, a fejlesztőt, az emocionális rétegeket megmozgatót értjük.)
-önismeret, egyéni képességek kibontakoztatása,
-szunnyadó energiák és kreativitás felébresztése.
Ám bármennyire is autonóm értékhordozó a kommunikáció és a tevékenység, mégis, csak eszközök a tekintetben, hogy végállomásnak a tanulók jobb és jobb tanulmányi eredményét, diákjaink „könnyen kezelhetőségét”, és egyáltalán: a problémák megoldhatóságába vetett krisztusi hitet tekintjük.
3.A tevékenységkörök, mint az innováció eszközei
A „Családbarát iskolává” válás folyamatához és fenntartásához a következő tevékenységköröket határoztuk meg:
A) Honfoglalás kori falu építése
B) Rendszeresen megjelenő újság a szülőkkel, tanárokkal, diákokkal közös szerkesztésben
C) Sakk-kör megteremtése
D) Iskolai jeles napok közös szervezése
E) Sportrendezvények, együtt
A továbbiakban: A), B),stb.
Első pillantásra látható, hogy az öt pontban megjelölt tevékenységkör igen széles spektrumot ölel fel, nem kis feladatot róva tervezőkre, kivitelezőkre egyaránt. Ha csak egy pontot (bármelyiket) vizsgálunk és óhajtunk megvalósítani, könnyen elfogadhatjuk, hogy külön-külön is ad(hat) munkát és eredményt.
Miért vállalunk mégis ennyiféle dolgot? Nem történik-e meg, hogy sokat markolunk, és keveset fogunk?
Az első kérdésre az a válaszunk, hogy célunk eléréséhez igyekszünk minél színesebb tevékenységrendszert rendelni, mert meggyőződésünk, hogy a többoldalú probléma megközelítés hatékonyabb. A munka elosztása is egyenletesebb, hiszen nem egy-két pedagógusnak kell felvállalni az egytémájú innovációt extrém mélységben, extrém energiákkal. Következik ugyanakkor, hogy megfontoltan kell kezelni a tevékenységek időbeni tagolását, az azokban való elmélyülést, részletezést, és ki kell dolgozni a munkamegosztást.
3.1.A tevékenységkörök leírása
A)
A honfoglalás kori falu megépítése több évig tartó projekt, de a megvalósulást követő fenntartás, ápolás is az innováció része, és határozatlan időre szól. Az építésben szakmai szempontok és a hazafias nevelés is szerepet kapnak, de a hangsúly magán az építés folyamatán, és a kialakított komoly-kuckó használatán, karbantartásán van.
Az alkotásra szánt terület az iskolánk udvarán lévő műfüves-pálya és a telekhatárok közötti 185 négyzetméteres terület.(10m×20m, egy 3m×5m-es sarki beszögelléssel.)
A tereptárgyak elhelyezése mellett legalább akkora feladat a tereprendezés, mely terep bár vízszintes sík, egyenletes felületű, de fűvel gazdagon benőtt.
Az elhelyezendő tereptárgyak:
· veremház(ágasfákkal, szelemenes tetőszerkezettel, nád héjazással, kb.80cm mélyen megásva, vízelvezető árokkal),
· szárnyék(nádszövetből, fa cölöpökkel, legalább két taggal),
· szemetes gödör(melybe a már korábbi tereprendezéseink során talált cserépdarabokat, csontokat, vaseszköz maradványokat rakjuk, s idekerülnek a gyerekek saját környezetükben talált hasonló tárgyai is),
· kemence (fűzfavázzal, sárból, kb. 150cm átmérővel,kb.50cm magassággal),
· tűzrakó hely, bálványfa.
Szükség szerint egyszerű, fából készült padokat is elhelyezhetünk, a tereptárgyak között utakat járhatunk ki. A kemencét és a szemetes gödröt érdemes fedetté tenni. Javasolt a téglalap alapterület kimetszésében lévő idős bodzabokor megóvása, már csak azért is, mert népünk hiedelme szerint a rossz szellemek távoltartója.
B)
Mielőtt felvázoljuk újabb innovációs területünket, meg kell jegyezni, hogy iskolánkban létezik egy havonta megjelenő, tanulók által írt újság, Csengőszó címmel, melyben aktualitások, rejtvények, receptek, könyvélmények kapnak helyet. Ugyanilyen rendszerességgel lát napvilágot Kunhegyes városi lapja, mely elsőleg is az önkormányzathoz kapcsolható témákat öleli fel.
Frissen induló újságunk „újsága” irányzott tartalmában van. Cél, hogy az abban megjelenő cikkek éppen ne az aktualitásokkal foglalkozzanak, vagy ha mégis az történik, akkor is a szubjektív szűrőkön való átengedésen van a hangsúly. A lényeg a kommentálás, az egyéni hang, az elgondolkodás, az elgondolkodtatás. Szeretnénk lehetőséget teremteni gyermeknek és felnőttnek a megnyilatkozásra, a kitárulkozásra, a művészi adottságok megmutatására, csiszolására.
Kétségbevonhatatlan az a személyiségfejlesztő mechanizmus, amit az írás és befogadás, az ismerősök emelkedett szférában történő társalgása jelent.
A gyakorlati kivitelezésben elengedhetetlen néhány pedagógus (legalább kettő) aktivizáló, moderátori, szerkesztői munkája. A megjelenő írásmennyiségnek nem szeretnénk határt szabni se fönt, se lent, de érdemesnek tartjuk azt elosztani példányonként 4 oldalban. A megjelenési sűrűség szempontjából azt tartjuk helyesnek, hogy a tanév naptári éveiben 3-3 újság készül el. Az induló példányszám 100 db, melyet az érdeklődés függvényében lehet növelni.
Innovációs területünkben nem határozzuk meg extra célként, hogy újságunk nőjön túl iskolánk falain, de felkészülünk az esetleges ilyetén sikerre is.
Az újság neve: Közös Szó
C)
A sakk-kör behozatala az innovációs területre, üzenheti azt mindannyiónknak:
Lám, nincs új a nap alatt! De ha a magyar fiatalsága gondolunk, ha a hétköznapi szórakozásainkra gondolunk, könnyen beláthatjuk, hogy a sakkozás( szabályismeret, párviadalok, megnyitáselmélet, játszmák követése, sakktörténelem) szinte teljesen kicsúszott szellemi életünkből.
Feltételezzük, hogy jelen fórumon azt nem kell ecsetelnünk, a sakkozás miért az egyik legmagasabb szintű szellemi tevékenység; annak jellemformáló, kognitív képességekre ható erejéről sem kell beszámolnunk. Az emberi kapcsolatok színesebbé tételében játszott szerepe már szorosabban kapcsolódik iskolánk családbarátivá válásához. Ha biztosítjuk ugyanis annak a lehetőségét, hogy két heti rendszerességgel 4-10, netán több szülő és gyermek sakkjátszmában találkozhasson nálunk, akkor már sokat léptünk ez irányban. Nyilvánvaló, hogy egy jól működő sakk-kör nemcsak a családbarátivá váláson keresztül, indirekt módon fejleszt, hanem közvetlenül pozitív hatása van a szellemi képességekre, s adott a lehetőség a terjeszkedésre( versenyek, szimultán lebonyolítása, stb.), de hangsúlyozzuk, ez utóbbi nem célja innovációnknak.
D)
Innovációnk talán legbővebben merítő szegmense. Ez az a tevékenységkör, ahol a leginkább tudunk iskolai hagyományainkra építeni, de itt van a legnagyobb szerepe - a káosz elkerüléséhez és a TÁMOP 3.1.4. kompatibilitás megőrzéséhez - a koordinálásnak. Minden bizonnyal itt mozdulnak meg legnagyobb számban az érintettek, és energiák. Emiatt egy, találomra kiválasztott kivételtől eltekintve, csak felsorolást közlünk; higgyék el, a megvalósult álmok és még tervi stádiumok tengere csodálatot ébresztő.
Ünnepek
· Ünnepélyes tanévnyitó a református templomban
· Aradi vértanúk napja
· Reformáció ünnepe
· Mikulás napja
· Karácsonyi istentisztelet
· Március 15-i ünnepi műsorral
· Virágvasárnapi istentisztelet-emlékfa ültetéssel
· Anyák napi istentisztelet
· Konfirmációs ünnepi istentisztelet
Nem szelektáltunk terv és létező valóság között, de nyomatékosítjuk, hogy ünnepi alkalmainknak cselekvő részesei úgy a szülők, mint a diákok!
Szeretetvendégségek…
ahol is az együttléten túl szerepet kap a tanulói bemutatkozás( műsorban).
Tanévzáró, ballagás; Refi Gála; Kirándulások; Adventi szavaló-és dicséreténeklő verseny; Karácsonyváró műsor az iskolában; Farsang; Fordított nap; Nyári tábor; Bolond ballagás; Refi-bál; Egészségnap; Süti napok; Osztálykirándulások; Fehérasztalos szülői értekezlet; Nyílt napok;
„Szöszmötölők”…
Sajnos, egyre inkább szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy ránk is veszélyt jelent a gyermekek létszámának csökkenése. Szükségessé vált egy olyan intenzív marketingfolyamat megindítása, amely a TÁMOP 3.1.4. programban kibontakozva, segítheti a célpiac bővítését.
Szükségünk van egy tervszerű beiskolázási akció elkészítésére.
Lépések:
· A leendő elsős tanító és a 4. osztályosok bábelőadással látogatják az óvodás csoportokat, megismerik szokásaikat, viselkedésüket.
· Az alsós tanítók havonta egy alkalommal kézműves foglalkozásra hívják a potenciális elsősöket, melynek kicsúcsosodása az augusztusi gólyatábor.
|